- Furcsa, amikor a közelembe vagy, mindig úgy érzem, hogy megbolondulok.
- Ezt teszi a szerelem.
- Ezt teszi egy őrült ember.

- Néha meg rémíszt mennyire érdektelen tudsz lenni a világgal szembe.
- Néha engem is. /Embertelenül c. történet/

"Sosem akarok azzá az emberré válni, aki képtelen annak a személynek a szemébe nézni, akit a tükörbe lát." /Embertelenül c. történet/

" - Ó! Drágám, rengeteg hibát elkövettem életem során. Hittem, bíztam, reméletem, haragudtam és megbocsátottam. Annyi mihaszna és semmit érő dolgot művel az ember. Mind csak idő pocsékolás. Méghozzá az én időm pocsékolása." /Embertelenül c. történet/

- Mond csak..kinek a pártján állsz?
- A sajátomén. Az az egyetlen biztos párt.
/Pokoli élet és haláli mennyország c. történet/

"Ez itt a te paradicsomod, és az én poklom."

" Tudod, a fejembe van egy kép arról, hogy milyen életet szeretnék. Minden apró kis részletet kigondolta már. És tetszik bassza meg, nagyon tetszik. Azonban a fejembe lévő elképzelés a közelébe sincs a valóságnak. Rábaszás. De azt hiszem az elképzeléseim és a való élet esküdt ellenségek. "

" Jó munkához idő kell. A rosszhoz meg még több."

"Ha irigyled azt ami körülöttem csillog, akkor azt is irigyelned kell, ami bennem rohad. Mert mindennek meg van az ára. Mindennek!" /Embertelenül c. történet/

"Bekopognak egy ajtón, amin nem kellett volna. Szerinted ki a hibás az esetleges kellemetlen következményekért? Az aki bekopogott, vagy az aki ajtót nyitott?"

- Te nem vagy normális!
- Őszintén. Erre még csak most jöttél rá?