Gondolat örvény

"...Vannak napok amikor egyszerűen csak leülsz a székedbe és rezzenéstelen arccal magad elé meredsz. Gondolkozol. Egyszerre a semmin és a mindenen. Érzed, hogy eltölt az üresség érzése. Elindítod a kedvenc zenéd, és csak ülsz. Ezek azok a percek mikor úgy érzed megfagy körülötted a világ s Te magad is egy pillantra. Csak ülsz ott egymagad. Jön néhány korszakalkotó ötleted, amelyeket hirtelen megosztanál mindenkivel. De nem teszed. Ülsz tovább hallgatva a zenét. Azt gondolod úgysem értené meg senki. Ezért csak megfagyasztod magad körül a világot néhány percre. A fejedben egy kis szobába elrejted a világmegváló gondolataid, amelyeket nincs kivel megosztanod, majd a néhány percnek vége. A zene abba marad, Te észhez térsz, esetleg vállat vonsz, és mész tovább a dolgodra, azt várva, hogy majd jön valaki a tieidhez hasonló gondolatokkal, és tesz valamit. De elárulok egy titkot: Senki nem fog jönni. Mert az emberek van hogy leülnek gondolkozni ezen meg azon, de nem fogják megosztani a világgal. Mert mind ugyanarra várunk: hogy majd lesz egy ember, aki időben fel kel a székből, és elmondja azt amit nekünk kellene...."