Gondolat örvény

"...Tudod még éltem, mindig attól féltem, hogy pokolra jutok. Hogy miért? Mert a rossz emberek oda jutnak nem? Azok akik nagy vétkeket követtek el életük során mind oda kerülnek. Legalábbis azt hittem. Hisz ezt mondja mindenki. Légy jó ember s a mennybe jutsz, vétkezz és akkor a pokol lesz az örök otthonod. Viszont akárhányszor megkérdeztem az embereket, mi számít jónak és rossznak, mitől bűn egy bűn soha senki nem adott egyenes választ. Mindenki csak azt mondta, hogy éljek tisztességes, és becsülendő életet. Sokat gondolkoztam rajta mire rájöttem miért is kaptam minden embertől ugyanezt az egy választ: Ők sem tudták mi a jó és mi a rossz. Foggalmuk sem volt róla, hogy a bűn mitől bűn. De mondaniuk kellett valamit, így azt mondták amitől jó embernek érezték magukat. Mert ez egy érzés nem? Érzed, hogy mikor teszel jót és mikor nem. Mikor vétkezel és mikor nem. Nem lehet felosztani a tetteinket jóra és rosszra. Mert a gyilkos helyesnek gondolja az élet elpusztítását, egy pap pedig helytelennek. Az emberek rangsorolják a tetteiket és a gondolataikat. De vajon Ő mit gondol? Isten. Teremtő. Legyen Ő bárki is, Ő mit gondol ezekről? Rangsorol? Bűntet? Amíg éltem nem találtam rá választ. Így azt tettem amit mindenki. Példás életet éltem, majd meghaltam. Most pedig itt vagyok. Vámpírként élek tovább ebben a világban, és igaz 172 évembe telt de megtaláltam a kérdésemre a választ. Nem juthatunk se a pokolra se a mennybe. Ezek nem azon múlnak ki milyen jó ember. Ez csakis rajtunk múlik. Mi magunk döntjük el, hogy a pokolba akarunk e élni vagy a mennybe. Mert mindkettő itt van. Nekünk csak az a dolgunk, hogy belépjünk valamelyik hely ajtaján......"