"...neked most úgy kell viselkedned mint egy láncra vert kutyának. Csendben tűrni, ha bántanak, némának maradni amikor megaláznak, csak addig sétálni ameddig a láncok érnek és ne tovább. Szófogadóan engedelmeskedni.Örülni ha eléd raknak valamit, legyen az bármi. És legfőképpen hálásnak lenni, amiért életben hagynak. Mert mindegy mennyit ugatsz, nem számít mennyit nyüszítesz a fájdalomtól a gazda nem fog megsajnálni..."
/Embertelenül c. történet/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése